Előzmények:

Lukácsházi árvízcsúcs-csökkentő tározó:
A Gyöngyös-patak Ausztriában ered, Kőszegnél lép be az országba, Gencsapátinál kettéágazik. A természetes meder a nagyvízi hozamokat szállítva Sorok-Perint néven halad tovább, Szombathely várost, valamint több települést érintve Zsennyénél torkollik a Rábába. Az északi mesterséges meder, a Gyöngyös műcsatorna, ugyancsak több belterületet érintve Sárvár térségében éri el a befogadó Rába folyót.
Az 1965. évi rendkívüli árvíz jelentős völgyi elöntéseket okozott a Gyöngyös-patak, Sorok-Perint vízfolyás mentén mind lakott, mind mezőgazdasági művelésű területeken. Szombathelyen különösen nagy károkat okozott az árvíz.
Az 1965. évi árvizet követően a Gyöngyös-patakon és Sorok-Perinten egyaránt jelentős mederrendezési, mederbővítési munkálatok indultak, helyenként önkormányzati védtöltések épültek, illetve kerültek megerősítésre. A beavatkozások mindegyike abból az elképzelésből indult ki, hogy az árvízi csúcsok csökkentése érdekében Lukácsháza - Kőszeg között a Gyöngyös-patak völgyében árvízi tározó épül.
A Gyöngyös-patak és a Sorok-Perint völgye vízkárelhárítási problémáinak megoldása érdekében szükséges műszaki beavatkozások meghatározására beruházási programot megalapozó tanulmány, műszaki-gazdasági elemzés készült 1993-94-ben.

A tanulmány a védbiztonság megteremtésének két variációját vizsgálta:

  • árvízi tározás Lukácsháza, Kőszeg térségében
  • vonalas árvízvédelmi művek kiépítése a teljes rendszerben

A vizsgálat megállapította, hogy vonalas védművek építésére - különös tekintettel Szombathely város belterületére - a beépítettség miatt nem kerülhet sor. A műszaki lehetőségen túl a gazdaságossági számítások is egyértelműen bizonyították a "tározós" megoldások előnyét a vonalas létesítmények építésével szemben. Számos előny mutatkozik tározóépítés esetén, mint például a meder jelenlegi állapotában való - kvázi természetes állapot - fennmaradása, a mezőgazdasági területeken a termelés biztonságának növelése, az elmaradó több kilométer védtöltés üzemeltetésének költségkiesése, stb.

A tározó megvalósításának célja, jellemzői:
A Lukácsházi árvízcsúcs-csökkentő tározó a Gyöngyös patakon épülő völgyzárógátas jellegű földgát. Célja az alatta lévő területek Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Gencsapáti, Szombathely város, Balogunyom, Sorkikápolna, Sorkifalud és Zsennye települések árvízmentesítése.

A tározó megépítésével, az anyagnyerőhelyek rekultiválásával két tó jön létre, mely kedvező vizes, nedves élőhely adottságokat teremt meg (sekély vízmélység, természetes partvonal, stb.). Ez a kialakítás a „fészkelő szigetekkel” bő teret nyújt a vízinövények, a vízhez kötődő állatvilág megtelepedésének, gyarapítva ezzel a térség élőhelyeit. Az így kialakuló új vizes-nedves élőhely kiemelt szerepet kaphat a természeti értékek megismerésében, bemutatásában és komoly ökoturisztikai lehetőséget is jelent.

A tározó földrajzi helyének jellemzői:

Megye: Vas
Vízfolyás: Gyöngyös patak
Települések: Kőszeg, Lukácsháza, Kőszegdoroszló
Elzárási szelvény: 6+400 km szelv.

A tározó főbb létesítményei:

Árvízi térfogata: 5,2 millió m3
Elöntött felület: 145,0 ha
Maximális árvízszint: 257,00 mBf.

A völgyzáró gát:

Legnagyobb magassága: 8,2 m
Hossza: 2405 m
Koronaszélessége: 3,0 m
Koronaszintje: 258,20 mBf.
Vízoldali rézsűhajlás: 1 : 3
Mentett oldali rézsűhajlás: 1 : 2,5

 

A leeresztő műtárgy:

Bukóaknás árapasztó nyílásainak mérete: 3 x 1,80 x 2,4 m
Árapasztó alagút átmérője: 5 x 2200 mm
Árapasztó alagút hossza: 42,5 m
Energiacsillapító medence:  

Földanyagú vészárapasztó:

Küszöbszint: 257,50 mBf.
Fenékszélesség: 30 m
Vízszállító képesség: 40 m3/s

Távmérő állomás és vízrajzi létesítmények:

Vízállás észlelő- és mérő berendezések: 2 db

Ökológiai célú vizes élőhely:

Vízfelületek: 9 ha + 16 ha
Vízmélység: 1,50 – 1,60 m
Szigetek kialakítása természetvédelmi szempontból: 1-1 db
Feltöltés, vízpótlás: Gyöngyös patakból
Leürítés: Gyöngyös patakba

Kattintson a képre a nagyításhoz

Módosítás: ( 2010. március 24. szerda, 18:00 )